A gyermekkori elhízás ma a világ egyik legfontosabb közegészségügyi problémája. Az elmúlt évtizedekben drámaian nőtt a túlsúlyos és elhízott fiatalok aránya, különösen városi környezetben és a fejlett országokban. Itt nem csupán esztétikai kérdésről van szó: ezek a trendek komoly egészségügyi következményekkel járnak már serdülőkorban is.
Milyen gyakori az elhízás serdülőkorban?
A gyerekkori és serdülőkori túlsúly és elhízás világszerte jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben. A Global Burden of Disease vizsgálata szerint az 5–14 éves korosztályban több tízmillióan lehetnek elhízottak világszerte, és a szám tovább emelkedik.
Az elmúlt kb. 20–25 évben a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya körülbelül kétszeresére nőtt világszerte, ami komoly egészségügyi kihívást jelent.
Milyen komplikációk alakulhatnak ki serdülőkben?
A túlsúly és elhízás nem csak nagyobb testsúlyt jelent: több szervrendszerre is kihathat, és már fiatalkorban a következő súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet:
Metabolikus és hormonális problémák
- Magas vérnyomás, mely gyorsan emelkedhet az elhízott serdülők között – globális metaanalízisek szerint a gyermekek körében a magas vérnyomás aránya csaknem megduplázódott az elmúlt 20 évben.
- Inzulinrezisztencia, prediabétesz és 2-es típusú cukorbetegség kockázata is jóval nagyobb, mint egészséges testsúlyú társaiknál.
Szív- és érrendszeri kockázatok
Elhízott serdülőknél korábban kezdődhetnek olyan szív- és érrendszeri elváltozások, amelyek felnőttkorban infarktushoz, stroke-hoz vezethetnek.
Mozgásszervi és légzőszervi tünetek
- Fokozott terhelés az ízületeken, láb- és gerincfájdalmak.
- Gyakoribb asztma és alvási apnoe.
Pszichoszociális hatások
- Az elhízott serdülők körében gyakoribb a szorongás, depresszió, önértékelési zavar, illetve az iskolai kiközösítés is.
Miért fontos a korai beavatkozás?
A kutatások szerint a túlsúlyos gyermekek jelentős része nagyon nagy valószínűséggel elhízott felnőtté válik, ami tovább növeli a krónikus betegségek kialakulásának esélyét.
Ezért kulcsfontosságú már serdülőkorban:
- az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás – sok zöldség-gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonák, húsok, tojás (heti 2-3), sovány tejtermékek, kevés édesség, cukros ital és feldolgozott étel;
- a rendszeres fizikai aktivitás, főleg szabad levegőn;
- a képernyőidő csökkentése;
- szükség esetén pedig szakember (gyermekorvos vagy dietetikus) bevonása.
Fontos hangsúlyozni, hogy szülői odafigyeléssel, szeretetteljes támogatással és szakemberek segítségével a változás lehetséges, és sokat tehetünk gyermekeink egészségesebb, kiegyensúlyozott jövőjéért.
